Képzeljétek, itt a Bende háza táján egy csomó nagyvaddal találkozom. Tudjátok, olyan komoly tekintetű lapátfüles ugató ebzetekkel. Ezekhez mindig tartozik egy marcona külsejű kétlábú is.
No, amikor megjelenek, hogy üdvözöljem és elmagyarázzam ki az úrnő a háznál, ezek a nagy legények mindig kinevetnek, és azt mondják, hogy „JAJJ, DE CUKI!”
Ezért úgy döntöttem, bebizonyítom, hogy bizony egy apró mancs is ugyanúgy felveszi a versenyt nagyvadakkal. Én például szép vagyok…csak vicceltem. Én szeretem az hopszi sportot, a kétlábúak nyelvén agilityt. De játszottam már ember keresőset és kedvenc nyuszi-szag illatú hurkásat is. De amire anya a legbüszkébb, hogy segítőkutya szakon tanulom a személyi segítőkutya mesterséget több hasonlóan apró talpú társammal együtt.
Összegezve, senki sem becsülje le hasonszőrű társaimat. Mi is nagyon okosak vagyunk, csak mindenkit megveszünk három szempilla rebbentéssel és cuki megjelenésünkkel.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: